Lehetséges almafa termesztése egy magból és hogyan lehet a palántákat otthonosan gondozni
A gyümölcsfák szaporításához a kertészek többféle módszert használnak. A magokból történő ültetés legkényelmesebb és leggyakoribb módszerét vesszük figyelembe. Ha egy almát szeretne magból termeszteni, fontos kitalálni, hogyan lehet a vetőmagot és a talajt előkészíteni. Ezenkívül olyan tényezők, mint a további gondozás, az éghajlat és a környezeti feltételek is fontosak a fák fejlődésében.
A módszer előnyei és hátrányai
A gyümölcsfa szaporítási módszerének számos összehasonlító előnye és hátránya van.
A pozitív szempontok között szerepel a következők:
- A magból termesztett almafa magas, tartós, fagyálló és erős.
- A magból való palántát otthon el lehet indítani, és csak utána szabad talajra viheti át.
- A leszálláshoz nincs szükség speciális ismeretekre, csak kövesse a lépésről lépésre.
Az új fák vetőmagból történő termesztésének fő hátránya az, hogy az ültetés után több évbe telik, mire a palánták megnőnek, és megkezdenek gyümölcsöt hozni. Ugyancsak a hátrányok között szerepel több transzplantáció szükségessége a csemete kifejlődésének kezdetén.
A vetőmag előkészítésének szabályai
A gyümölcsfa termesztésének eljárásához az almamag előzetes előkészítésére van szükség. A mag feldolgozása akkor szükséges, ha otthon és a szabadban ültetünk.
A vetőmag előkészítése magában foglalja az egyszerű műveletek egymást követő végrehajtását, amelyeket még egy kezdő kertész is megtehet otthon.
Mosás
A palánták termesztéséhez a vetőmag előkészítésének első lépése a mosás. Ehhez tegye a magokat egy tartályba, szobahőmérsékletre melegített vízzel, és óvatosan keverje 5 percig. Ezután a víz leeresztése és a magok gézszövetre történő eloszlatása marad. A vetőmag mosásának folyamata szükséges a fedőréteg eltávolításához, amely gátolja a növekedést.
Áztatás
A mosott magokat néhány napig szűrt vízben kell áztatni, hogy megduzzadjon. A folyadék hőmérséklete 20-25 fok legyen. A vetőmagok csírázási képességének növelése és a fertőző betegségek előfordulásának megelőzése érdekében növekedési serkentőszereket lehet hozzáadni a vízhez. A specializált kertészeti üzletekben ezeknek a készítményeknek a széles választékát mutatják be, amelyeket a termesztett változat figyelembe vételével lehet kiválasztani.
Rétegzés
A rétegződés folyamata a kedvezőtlen feltételek megteremtését feltételezi a vetőmagkeményedéshez.
A stratifikáció eredményeként a magokat felkészítik a csírázás természetes körülményeire. A rétegződésnek többféle típusa van.
Az első módszer mesterséges, amelyre szükség van:
- keverje össze az almamagot a tőzeggel és a homokkal 1: 3 arányban;
- hígítsa a kapott keveréket vízzel, amíg a folyadék nem kezd folyni a felületre;
- tartsa a magot egy hétig szobahőmérsékleten a duzzanathoz;
- Helyezze a hordozót hűtőszekrénybe 2 hónapra.
A téli körülmények mesterséges utánozása növeli a magvak immunitását, ami jótékony hatással van a további érésre és termésre. Van egy természetes rétegződési módszer is, amelyhez nyár végén vagy szeptemberben ki kell vetni a magvakat a gyümölcsökből, alaposan öblíteni és be kell ültetni a földbe.
Az első fagy kezdete után egy idő után megkezdődik a vetőmag adaptálása, és tavasszal a csírák kihajtanak, készen állnak a változó időjárási körülményekre.
Kirakodási dátumok
Ha a magokat otthon ülteti, akkor cserépben ültetheti évente, ám az ültetvényt a nyílt terepen lévő állandó helyre késő tavasszal kell elvégezni. Az alma palánták fejlődésével át kell ültetni őket nagyobb tartályokba.
A magvak természetes rétegződésre történő helyezése esetén a vetőmagok ültetésének optimális ideje az ősz kezdete. Az almafákat nyár végén is ültetheti. Ebben az esetben a mosást és az áztatást követően a magokat azonnal átültetik a talajba. Ősszel és télen a vetőmag megduzzad, természetes rétegződésen megy keresztül és a tavasz kezdete után csírázik. Az ültetés során figyelembe veendő fő szabály az, hogy a magvakat nyitott talajba kell helyezni 3-4 héttel a várható fagyindulás előtt.
Optimális talaj előkészítése és vetőmagok ültetése
Mielőtt magvakat ültetne a talajba, elő kell készítenie. A földet tápanyagokkal kell telíteni. Ha otthon termesztik, akkor tartályokat meg kell tölteni termékeny talajjal, tőzeggel, humuszmal, fahamuval és szuperfoszfáttal. Hasonló összetétel szükséges a kültéri ültetéshez.
A vetőmagot sekély barázdába kell ültetni, legfeljebb 5 cm mélységben, a palánták közötti távolságnak 10-15 cm-nek kell lennie a szabad gyökér fejlődéséhez. Ha a növényeket egy év alatt egy helyen termesztik átültetés nélkül, akkor a távolságot meg kell duplázni.
Csemete gondozása
A palánták intenzív növekedésének biztosítása érdekében megfelelő gondozást kell végezni. Miután a csírázott magokat nyílt talajon helyezték el, meg kell teremteni a gyökerek fejlődésének, a zöld növényzet növekedésének és az alma érésének kedvező feltételeit. Ha otthon szeretné csírázni a vetőmagot, akkor is be kell tartania a szokásos gondozási szabályokat.
Öntözési gyakoriság és mennyiség
Az ápolás alapvető szabálya a rendszeres öntözés. A talajt a fa fejlődésének minden szakaszában nedvesnek kell tartani. Először a palánták nyílt talajba történő átültetése után naponta kétszer kell öntözni, kevés folyadékkal. Ezenkívül az első életévben, amíg a gyökérzet nagymértékűvé nem válik, hetente egyszer lehet öntözni.
Ajánlott a palántákat öntözni kora reggel vagy este, amikor a nap lenyugodni kezd. Forró időben ne öntözze meg a fákat, mivel a nedvesség nagy része azonnal elpárolog, és ha a víz a levelekre kerül, kiéghetnek.
Felső öltözködés
Nyáron a fák aktív fejlesztése és a termés minőségének javítása érdekében a talajra fel kell takarni. A szokásos szerves műtrágyákat, például a csirketrágyát és a trágyát nem szabad használni a palánták növekedésének első évében, mivel ezek hátrányosan befolyásolhatják a palántákat. A növényi táplálkozás megfelelőbb típusa a humin-kiegészítők vagy humusz-infúzió.
Az őszi fagyok kezdete előtt a megnövekedett palántákat kálium-foszfor oldatokkal megtermékenyítik, amelyek növekedést serkentik. A föld meglazítása közben a felületre szuperfoszfátot és kálium-kloridot öntünk. Ásványi műtrágyák használatakor elengedhetetlen az öntözés folyamata.
Metszés hajtások
Amikor a palánták magasságban növekednek és nagyszámú sűrű ágakat képeznek, a vegetáció zavarhatja a többi ültetést és megnehezítheti a karbantartást. Ebben az esetben a hajtások mintájára van szükség. A metszés fő célja a palánták optimális mennyiségének biztosítása, az aktív növekedés visszaállítása és a régi ágak eltávolítása.
Először vágja le a szárított és törött ágakat, majd csökkentse a korona magasságát. A jól növekvő ágak elvesztése és a hozam csökkentése érdekében a koronát úgy kell vágni, hogy az összes ág kevesebb, mint egyharmadát eltávolítsák.
Szükséges-e oltani egy csontról almát
A folyamatosan nagy terméshoz hasonló almafa termesztéséhez a tapasztalt kertészek először hajtást kapnak a magból, majd egy felnőtt fára ojtják.
A fa szaporításának ez a megközelítése annak a ténynek köszönhető, hogy egy adott fajta vetőmagból való megszerzésének valószínűsége alacsony, és a hajtások oltása a legtöbb esetben pozitív eredményt ad.
A hajtások beültetése lehetővé teszi olyan almafa termesztését, amelynek erős törzse lesz és ellenáll a negatív külső hatásoknak. Az ápolás és a további betakarítás folyamatának egyszerűsítése érdekében az alanyhoz alacsony növekedésű fajtát kell használni.
Az almafa kártevői és betegségei, valamint az ezek elleni küzdelem
A nem megfelelő gondozás, a rossz éghajlati viszonyok és a szegény föld gyakran betegségek kialakulásához és a fákra káros rovarok megjelenéséhez vezetnek. A leggyakoribb betegségek a lisztharmat, a rák és a gyümölcskorhadás.
Mindegyik fertőzésnek egyedi jellemzői vannak, amelyek vizuális ellenőrzéssel kimutathatók. A lisztharmat kialakulásával a kéreg és a vegetáció felületén szürke virágzik, amely az idő múlásával sötétedik. A fák levelei sárgássá válnak és kiszáradnak, az almafa immunitása csökken, és már nem hordoz gyümölcsöt. A rák egy gombás fertőzés, amely a leveleket és a virágzatot érinti. A betegség hatása miatt a gyümölcsök öntése megáll, felületüket repedések és foltok takarják le. A gyümölcskorhadás hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, amelyekben a növény sérült és a földre morzsolódik.
Az almafákat támadó kártevők közül érdemes kiemelni a zöld levéltet, a levélférget, a balekot és a lepkét. A rovarok befolyásolják a fák lombozatát és gyümölcsét, ami csökkenti a betakarítás mennyiségét, és elhanyagolt esetben a csemeték meghal. A fák fungicid készítményekkel történő kezelése szükséges a betegségek megelőzéséhez és azok következményeinek leküzdéséhez. Rovarirtó szerekre és elrettentő oldatokra van szükség a kártevők megöléséhez.
A vegyi anyagok használatának előnye, hogy elősegítik a fák növekedését anélkül, hogy az emberekre károsak lennének.
Milyen nehézségekkel szembesülhet
Amikor új almafát akarnak vetni magból, még a tapasztalt kertészek számos problémával szembesülhetnek.
A közös nehézségek listája a következőket tartalmazza:
- A transzplantációk szükségessége.A palánták fejlődésének kezdeti szakaszában a növényeket többször át kell ültetni. Ha törékeny palántákat új helyre szállítják, fennáll a gyökérzet vagy a szár károsodásának veszélye.
- Betegségek és kártevők általi befolyásolás valószínűsége. A mezőgazdasági gyakorlat megsértése és a kedvezőtlen éghajlat rothadáshoz, valamint a lombozat és a gyümölcs károsodásához vezet.
- A magok károsodása. A vetőmag előkészítése során számos árnyalattal kell figyelni, ezért a technológia megsértése esetén a palántákat nem lehet megszerezni.
A szokásos gondoskodási és pontossági szabályok betartása révén egészséges fákat lehet termeszteni, amelyek rendszeresen almás betakarítást hoznak.
