A bőséges kapor fajtájának, jellemzőinek és hozamának leírása
A bőséges kapor önmagáért beszél. A kultúra híres a jó termésről és a talaj szerénytlenségéről. Még egy minimális mennyiségű bevetett vetőmag is kaporral szolgál a következő évadig.
A fajta leírása
Átlagosan 40 napot vesz igénybe a kultúra érése, ami minden okot ad arra, hogy a növényt a szezon közepén megjelenő fajtáknak tulajdonítsuk. A kapor az ültetés után 10–12 napon belül megjelenik. A hajtások hossza 130 cm-ig növekszik.
A kultúra leírása:
- gazdag zöld lombozat;
- 1 négyzetmétertől 3,5 kg termést lehet betakarítani;
- kifejezett íz és aroma;
- lédús zöldek;
- a készítményben hasznos komponensek tömege;
- a levelek és esernyők átlagos mérete;
- a hosszú távú tárolás lehetősége;
- egy bokorból átlagosan 20 g zöldet gyűjtünk.
A gazdag fajta különféle felhasználásokra alkalmas: fagyasztásra, szárításra, friss fogyasztásra, gyógyszerek előállítására.
Növekvő
A kapor nem ütközik a növényekkel, így bármilyen kerti növény mellett termeszthető. Az egyetlen kivétel a zeller. Nem ajánlott kaprát vetni azon a helyen, ahol ezt a növényt tavaly termesztették.
A kapormag csírázni kezd 3 Celsius fokon. A tapasztalt kertészek azonban tudják, hogy a növény optimális hőmérséklete 16-18 fok. Jobb egy jól megvilágított helyen ültetni, bár a sötét ágyak nem jelentik ellenjavallatot az ültetéshez.
A vetés előtt javasolt a talaj megnedvesítése és műtrágyázása. Etetéshez trágyát, szuperfoszfátot és káliumsót használnak. Az ültetésre április végén - május elején kerül sor, mihelyt a talaj felmelegszik a kívánt hőmérsékletre.
A magok csírázásának felgyorsítása érdekében az ültetés előestéjén 2 napig áztathatják hamuoldatban. Vagy helyezzen egy zacskóba gépet, és merítse meleg vízbe (legfeljebb 50 fok). Ebben az esetben a vizet folyamatosan meg kell újítani, majd kiszáradni kell.
A termés jobb lesz, ha helyesen ülteti. A vetőmagok közötti optimális távolság 5 cm, ültetési mélység 2 cm. Jobb a kapros sorokban vetni, csak ebben az esetben kell a kihajtott hajtásokat megvékonyítani.
A kapor leveles fajtáira jó csírázás is jellemző, még kedvezőtlen időjárási körülmények között is.
Jegyzet! A kapor nem tolerálja a savas környezetet, ezért a mészkedést követően nem szabad zöldeket ültetni a talajra.
Ápolási szolgáltatások
A kapor gondozása nem igényel sok erőfeszítést, de minden kertész megérti annak jellemzőit. Mindenekelőtt a hajtásokat, amelyek elkezdenek kibírni, elvékonyítják. A növények legfeljebb 5 cm-re lehetnek egymástól.Ellenkező esetben a palánták nem fejlődnek ki.
A gyomokat időben el kell távolítani, mivel a fiatal kapor elmeríti növekedését. Fontos, hogy ne felejtsük el a talaj nedvességtartalmát sem, az aszály a növényzet sárgulásához vezet. Az öntözés legjobban este, 2-3 naponta egyszer.
Az éjszakai fagyok valószínűségével a palántákat polietilénnel borítják. A hirtelen hőmérséklet-változások teljesen megsemmisíthetik a növényt.
Előnyök és hátrányok
A bőséges kapornak számos előnye van:
- magas hozamok;
- jó lombozat;
- talajigénytelen (a savas talaj kivételével);
- szerény gondozás;
- használat előtt nem igényel előzetes hőkezelést;
- szinte minden kerti növényben termeszthető;
- a zöldségek lédúsága és aromája;
- a hosszú távú tárolás lehetősége többféle módon.
A hátrányok között szerepel az alacsony hőmérsékleti intolerancia. Még a kisebb fagyok is tönkretehetik a termést, ezért ajánlott, hogy éjszaka fedje le a kaporot műanyag csomagolással.
Kártevők és betegségek
A növény néha szerencsétlenségeknek van kitéve. Vegye figyelembe a fajta leggyakoribb betegségeit:
- Peronosporosis. A betegség optimális feltétele a nedves, meleg éghajlat. Először a levelek külső oldala sárgává válik, majd a hátsó részet fehér virággal borítják. Fokozatosan a sérülés a növény más részeire is terjed: hajtások, esernyők. A peronosporózis által érintett növények meglehetősen gyorsan elpusztulnak. A szódahamu és a mosószappan a betegség leküzdésére szolgál. 20 gramm összetevőt hígítunk 5 liter vízben, majd az érintett növényeket kezeljük.
- Lisztharmat. Bármely régió növényét érinti, akár üvegházhatású is. A betegséget általában hosszú ideig nedves, meleg idő előzi meg. A vereséget a fehéres virágzás jelenti a leveleken, hasonlóan a pókhálóhoz. Fokozatosan az érintett terület növekszik, és a növény halálához vezet. Ha jelek találhatók betegség kapor azonnal réz-oxi-klorid vagy kálium-permanganát gyenge oldattal permetezzük.
- Cercosporosis. A betegség jellegzetes jellemzője, hogy a kapor minden részén pöttyök jelennek meg sötét foltokban. Amikor a spórák érlelődnek, a kapor sűrű fehér virággal van bevonva. A cercosporosis szintén veszélyes betegség, amely időben történő intézkedések hiányában az érintett növény hervadásához vezet. Ezt a betegséget a réz-oxi-klorid gyógyítja. 5 liter vízben 20 g anyagot hígítunk, és az érintett növényeket rendszeresen permetezzük.
- Fusárium hervadás. Mind a fertőzött magok, mind a magas levegő hőmérséklet vagy a túlzott öntözés provokálhatják a betegséget. Kezdetben az alsó leveleket érintik, fokozatosan a felső levelek és a szár vesznek részt a kóros folyamatban. Ezt vöröses-sárga szín jellemzi, amely gyorsan a kapros teljes száradásához vezet. A sárgás vagy a bőrpír első megnyilvánulásain a növényeket Fundazollal vagy Topsinnal permetezzük. A sérülés kezeletlen stádiuma könnyen alkalmazható ilyen kezelésre. Ha nem sikerült megmenteni a növényt, akkor a gyökérrel együtt eltávolítják a kertből.
A zöldek károsodásának elkerülése érdekében az ültetés előtt javasolt a magvakat meleg vízben áztatni vagy kálium-permanganát oldattal kezelni. Az ilyen egyszerű módszerek minimalizálják a sérülések kockázatát. Annak érdekében, hogy ne provokálja a kapor fertőző betegségeinek kialakulását, ne ültesse szorosan az ágyakat.
Mivel a zöldeket frissen fogyasztják, nem javasolt vegyi anyagok igénybevétele segítségért. A vetőmag előkészítésének szakaszában tanácsos a betegségmegelőzés.
Gyűjtés és tárolás
Amikor a növény eléri a 15 cm-t, növényzetre betakarítják. Ez 20-25 nappal a csírázás után következik be. Vágás előtt a zöldeket vízzel permetezzük. A fiatal kapor néhány napig friss marad.A zöldek többféle módon tárolhatók: fagyasztás, szárítás, tartósítás.
A zöldek szárításához összegyűjtjük őket, hűvös vízben mossuk és száraz helyen szárítjuk. Amikor a kezek erőfeszítései nélkül elkezd törni, szövetzsákokba hajtogatják vagy üvegedénybe öntik. A kapor és az esernyők lógnak.
A szárítás könnyűsége ellenére a legtöbb kertész inkább fagyasztva tartja a zöldeit. Így a hasznos anyagokat tárolja benne. A kapor vágott részeit jól mossuk, szárítjuk és apróra vágjuk. Ezután a zöldeket műanyag zacskókba rakják, és a fagyasztóba tárolják.
